Kísértesz

jó voltam nálad, melletted egészen
csupasz lehettem.
egyszer meg is jegyezted,
mi lenne, ha te meg én,
de akkor még hittem, hogy
nekünk ezt nem szabad,
okom sem volt rá, hogy csaljak.

nemrég a koncerten találkoztunk,
kicsit nyúzott voltál,
fenekeden lötyögött a nadrág.
csak a szemed volt ugyanúgy, ugyanaz,
utoljára akkor láttalak.

aznap éjjel nem ment az alvás,
a teraszon cigiztem a nyirkos hidegben,
rengeteg csillag volt az égen.
aztán az egyik kinyílt, és lobogó csóvát húzva
zuhant a semmibe.
meglepett a januári üstökös.

másnap tudtam meg, hogy szétroncsolt a rák,
egy emberélet, egy csillaghalál,
Uram, micsoda pazarlás.